Itt a tavasz, tesztoszterontól túlfűtött, jellemtelen békák ezrei lepik el a köztereket, hogy hiszékeny, ám jólelkű hölgyekre lessenek, akik bedőlnek az elvarázsolt béka-királyfis meséknek. Talán gondolhatják úgy, hogy a jelenség elszigetelt, figyelemre se méltó, de higgyenek nekem, ez nincs így. Az elmúlt évben csak Budapesten közel 3800 békafeljelentés született, de okunk van feltételezni, a megtörtént esetek száma ennek a többszöröse. Ugye, ön se rohanna a rendőrségre, hogy bedőlt egy levelibéka házassági ajánlatának, és... a békák fantáziája közismerten szennyes, féktelen kreativitásukról hírhedtek, viszont morális gátjaik nincsenek. A békák továbbá ördögien ravaszak, és telepatikus képességeik folytán könnyen csavarják ujjuk köré a jóhiszemű, segítőkész hölgyeket. Látom, nem hisznek nekem. Szerettem volna elkerülni, hogy megtörtént esetek leírásával kelljen sokkolnom önöket, de az aggasztó tények szorításában úgy tűnik, elkerülhetetlen. Kérem, hogy kiskorú és 18 éven aluli olvasóim is olvassanak tovább, mivel a békamorál a célcsoportok köréből őket se veszi ki. 

B.-né K. Irén, 27 éves budapesti lakos, 2017. május 29-én este egyedül sétál haza a Habselyem Kötöttárugyárból, ahol két műszakban szövőnőként dolgozik – sajnos már nem sokáig. Irén boldog házasságban él B. Bélával és két szép gyerekükkel, Zsófikával és Dezsőkével. Az utca kihalt és csendes, ezért is hallja meg egyből a lapuágyások felőli negédes hangot.

– Segítene nekem, kisasszony? Nem leszek hálátlan.
– Ki kér segítséget, csak nem ön, varangy úr? – kérdi ijedten B.-né K. Irén.
– Kérem, ne ijedjen meg, valójában nem varangy vagyok... (és itt jön az elvarázsolt kastélytulajdonos, mágnás királyfis fedőtörténet)
– Hogyan tudnék segíteni önnek, herceg, én csak egy egyszerű szövőnő vagyok?
– Ó, nem ezen múlik – búgja –, és felvázol egy a békák mocskos fantáziájára oly jellemző varázslatfeloldó cselekvési tervet.

A „herceg” a segítség fejében komolyabb mennyiségű készpénzt, ingatlan portfóliót és a gondtalan élet illúzióját kínálja. Ki ne szédülne meg ilyen lehetőség láttán? – egyszóval Irén segít. Többször is egymás után, mivel a csodás metamorfózis valahogy nem akar bekövetkezni. Önök most azt hiszik, a kéjsóvár kétéltű ennyivel beéri. Nagyobbat nem is tévedhetnének. Látják, nem ismerik a békákat, kérem, olvassanak tovább. Az elvetemült varangy aprópénzre váltja Irénke jóindulatát, és beveti a 2. számú fedőtörténetet, mely szerint a varázslat erősebb, mint azt gondolta, ezért egy borsosárú elixír beszerzése is szükségessé vált. Irénke, aki már ennyit invesztált ebbe a segítségnyújtásba, úgy gondolja, nem hagyhatja veszni a szerencséjét, tehát jelzálogkölcsönt vesz fel a lakásukra, melyet elixírvásárlás céljából át is ad a varangynak. Persze az elixír elkészültéig sem pihennek, újfent neki-nekifutnak a varázs megtörésének, de az megint csak erősebbnek bizonyul. Ki tudja, meddig tudná még ez a züllött gazember a hiszékeny asszonyt szédíteni, és beteges vágyai kielégítésére használni, ha a férj, B. Béla gyanút nem fog. A mérleg: B.-né K. Irén a temetőben, B. Béla a börtönben, a két szép gyerekük, Zsófika és Dezsőke az árvaházban. Látom, észhez tértek végre, és a gúnyos, ignoráló kézlegyintés gyilkos dühbe fordult. Ez természetes, de tudatosítsák magukban, most a másik végletbe estek. Pár ezer aljas béka miatt nem ítélhetjük el a teljes békatársadalmat, és bár egy komoly békapogromnak erős a csábítása, nagyobb hibát el se követhetnénk. A békairtástól megnyugodott lelkünk elfeledtetné velünk, hogy a királyfizás problémája megoldatlan maradt. Mit tegyünk hát? A hangsúly a prevención van. Már az óvodában meg kell kezdenünk a felvilágosító munkát. Félre az álszeméremmel! Igenis végig kell vennünk a béka-fedőtörténeti segítségkérés-mintákat, hogy egy éles szituációban lányaink, asszonyaink átlássanak a ravasz kétéltű mesterkedésén. Tudom, nem lesz könnyű, hiszen a békák fantáziája közismerten szennyes, féktelen kreativitásukról hírhedtek, mindemellett morális gátjaik sincsenek, de nincs más út. Szeretné, ha az unokáját egy vöröshasú unka vezetné be az érzékek birodalmába? Na látja! A MIT NE TEGYÜNK BÉKÁVAL pontokat minden kislánynak, nőnek és asszonynak kívülről kell fújnia. Időnként ellenőrizzük is, mert a tudás megkopása végzetes lehet.

A MIT NE TEGYÜNK BÉKÁVAL

Ne álljunk szóba a békával!
Ne csókoljuk meg (semmijét)!
Szexuális jellegű segítségkérését utasítsuk el! (még akkor is, ha vágynánk rá)
Ne adjunk neki pénzt, soha, semennyit!
Egyetlen szavát se higgyük el!
Ha valóban segítségre szorul, inkább hagyjuk megdögleni!
Ha mégis sikerült átvernie minket, semmisítsük meg a felvételeket – az illetőt tapossuk el!

Ha ezeket a pontokat betartjuk – különösen az elsőt! –, nem érhet baj minket. A békák valójában pitiáner vesztesek az állatbűnözői kaszt legaljáról, akik álló nap csak a pocsolyában fetrengve a frusztrációjukat brekegik világgá. „De mi van akkor, ha az illető kecskebéka mégiscsak királyfi?” – teszik fel a kérdést az aranyásó és szerencsejátékos mentalitású hölgyolvasóim. Számukra természetesen ez lehet egyfajta extrém kétéltű-szerencsejáték, melyben néha megüthetik a főnyereményt, de legyenek tisztában a veszéllyel: a békából királyfivá visszaváltozó esetek példái azt mutatják, az illető királyfik fantáziája sajnos királyfiként is szennyes marad, kreativitásuk pedig továbbra sem ismer határokat.