Az óvónő és a történész szakmát alapjaiban rázza meg a nemzetiszocialista óvodakutatás eddig ismeretlen, megdöbbentő felfedezése, a második világháború kitörésének okairól alkotott tudományos álláspont megdől. Szembe kell néznünk a mély megrendültségre okot adó igazsággal: a világ tűzbe borításának, városok felperzselésének és embermilliók lemészárlásának felelőssége egyetlen emberre vezethető vissza: Marta Schönblücherre, a passaui Bajor Cickány Óvoda kék csoportjának óvónőjére.
Alois Hitler, ez az örök optimista, fess vámtiszt és szeretett családja Passauba költözik. Legkedvesebb gyermeke, a pici Adolf, ez az örökmozgó kis szertetgombóc épp ekkor tölti be a negyedik évét, már szobatiszta, tehát óvodaérett. Passuban ekkortájt csak két óvoda jöhet számításba, a Bajor Cickány és az Otto von Bismarck. Klara Pölzl, a gézengúz Adolf anyukája modern, szabadelvű nő, ráadásul rajong a cickányokért, ezért egy pillanatig sem habozva íratja be fiát a Cickányba. Ha nem így tesz, talán mindannyian jobban jártunk volna. Mielőtt a világégéshez vezető végzetes óvodai történések taglalására térnék, okvetlenül be kell mutatnom Marta Schönblüchert.
MARTA SCHÖNBLÜCHER
Egy porosz strázsamester és egy szász sajtlyukdíszítő középső lánya. A reálgimnázium elvégzése után belépni készül a ciszterci apácákhoz, ám a wiesenfeldeni mészáros fiával zajló viharos szerelmi kapcsolata ezen számításait keresztülhúzza. Vezeklésként a továbbiakban puritán és erényes életet él, férjhez sosem megy, és áttér a vegetáriánus étrendre. A világégés-alapozási szempontból meghatározó 1903. év a Bajor Cickány Óvoda kék csoportjának élén találja. A kék csoport személyi állománya széles társadalmi spektrumot ölel fel. A szülők derékhadát a német keresztény középosztály adja, de vannak szép számmal baloldali értelmiségiek, munkások, asszimilálódott zsidók, meg néhány álmodozó művészaspiráns.
A KIS ADOLF ELSŐ NAPJA AZ ÓVODÁBAN
Klara Pölzl a könnyeit morzsolgatja, szeretett kis csibészkéjét ma viszi először a Cickányba. Az elérzékenyülése érthető, hisz idáig nem akadt nap, melyen magára hagyta volna. Adolfka, ez a pöttöm kis lovag, a rá oly jellemző, magabiztos mosolyával vigasztalja: „Nyugodjon meg, édesanyám, jó kezekben vagyok, Marta néni érti a dolgát!” Schönblücher kisasszony felveszi Dolfuska tornazsákját, és anyukás mosollyal kézen fogva elvezeti. Megmutatja neki az öltözőszekrényét, majd átesik az első férfi beavatásán, megkapja az óvodai jelét: a katicát. Felveszi a macis nadrágját a piros tornacipővel, és azzal az ellenállhatatlan csibészes nézésével Marta nénire mosolyog. A kék játszószoba felé veszik az irányt. Csöppnyi termete ellenére a kis Adolf erős, atletikus alkat, ruganyosan lépdel, gyönyörű metszésű mélykék szemei intelligenciát és játékosságot sugároznak, ám ami mégis elsőre megragadó, az a lényéből áradó üde kedvesség.
– Gyerekek, bemutatom nektek Adolfkát, katica a jele, mától ő is a kék csoportba jár.
A kis Heidi tapsol, Heinrich a szemüvegével babrál, Ernst épp csak felpillant az esztergakifestőjéből, majd színezi tovább. A pinduri Adolf borotvaéles eszű, gyorsan akklimatizálódik, pikpak megtanul cipőt fűzni, a fenekét egyedül törölni, kezet mosni, evőeszközöket használni, illetve csak úgy magánszorgalomból az ujjain tízig számolni.
AZ ÉLET A KÉK CSOPORTBAN
Mivel brilliáns sratégiai érzéke már akkor is mély bölcsességgel társul, villámgyorsan átlátja a kék csoporton belül szerveződő osztagok dinamikáját. A Barna Borz, a pánnémet homokozóosztag, a Rózsaszín Zsiráf, az óvoda-szakszervezeti alapszerv, a Vörös Sün, a kommunista rollerbanda, a Serény Szarka, az újkeresztény indián törzs, a Megváltó Bodobács, a keresztény hagyományőrző gyurmakör és az Impresszionista Zsizsik, a dekadens krétakör művészlelkek számára. Adolf hamar belátja, kívülállóként nem sokra viszi, belép hát a Serény Szarkába. A meglepő döntés megértéséhez elengedhetetlenül szükséges Marta Schönblücher csoportokhoz való hozzáállása és Heidi Eibnitzer kisasszony bemutatása. Kevéssé meglepő módon a Barna Borz és a Megváltó Bodobács az óvónő kedvenc alakulata, a Zsiráfot és Zsizsiket nem kedveli, de megtűri őket, a Szarkát és a Sünt ki nem állhatja. A kis Adolf öntörvényű lurkó, született lázadó, így a Schönblücher kisasszony elleni dac és a kis Heidi iránti érzelmei a szarkák közé sodorják.
HEIDI EIBNITZER
Heidi, alias Vörös Róka négyéves, de koránál jóval érettebbnek tűnő hölgy. Nevét a hófehér bőrét ezerszám borító szeplőkről és a lobogó vörös sörényéről kapja. Szülei újkeresztények, alig pár éve, hogy a kereszténység szelíd misztériuma a szívüket megérinti. Heidi vallási kérdésekben közömbös, érdeklődése homlokterében az öltöztetős babák, a homokozójátékok, a színes lufik és a hatalom áll. Igazi végzet asszonya. Férfiakban az erős, intelligens, pazar humorú, jó ízléssel öltözött alfahímek a gyengéi – pont mint Adolf. Sajnos a világégés szempontjából ennek még lesz jelentősége.
A kis Adolf gyorsan beilleszkedik, és a Heidivel kapcsolatos érzései is viszonzásra találnak. Szerelmük jótékonyan hat a mozgalmi munkára, mivel Adolf, mint említettem, brilliáns stratéga, így belátja, a mindenki mindenki elleni küzdelem nem vezet eredményre. Leül hát a sünökkel tárgyalni, és a legnemesebb érzelmekre ható szuggesztív előadásmódjával az ősi szarka-sün értékközösségen alapuló szövetség mellett agitál. A sünök lelkesek, lepaktálnak: innentől győzelem győzelmet követ. A borzok feltétel nélkül írják alá a csúzliletevést követő fegyverszüneti egyezményt, a zsiráfok részben átállnak, részben illegalitásba vonulnak, a bodobácsok a perifériára szorulnak, a zsizsikek megtörnek, számukra a csúszda mögött alakítanak ki tábort. A hasznos hülyékre, a sünökre a továbbiakban már nincs szükség, elveszik tőlük a rollereket, a labdákat, és einstandolják a vízilóvárat. A kék csoport Adolf Hitler vezetésével egy és oszthatatlan birodalommá kovácsolódik – kitör a béke.
A világbéke győzelmét már semmi sem állíthatná meg, ha a Vörös Sün ördögien ravasz vezére, Ernst Thälmann nem esküszik bosszút, és nem süt ki egy démoni tervet. Ernst egy jóvágású proligyerek, a vádlija még az Adolfénál is izmosabb, és sajnos az izmos férfi vádli Heidi Eibnitzer Achilles-sarka. Ernst tudatában van ennek, így egy rövidnadrág és egy doboz diós-marcipános praliné segítségével elcsábítja Heidit, aki nem tud, talán nem is akar ellenállni a csábításnak, végül Ernsté lesz – megfogja a kezét. Adolfban egy világ omlik össze, és a lelke szilánkokra törik. Órák óta zokog, végül Schönblücher kisasszony nem bírja hallgatni tovább, és odamegy.
– Mondd csak, Dolfuska, miért sírsz te ilyen szívfacsaróan órák óta szünet nélkül?
Adolf Hitler egy pillanatra abbahagyja a sírást, majd szép fejét Marta Schönblücher ölébe hajtva, megsebzett lelke minden fájdalmát kiöntve elzokogja neki. A szív dolgában már sebeket gyűjtő, tapasztalt pedagógusnő együttérzően simogatja Adolf Hitler könnyben úszó arcocskáját, és lágyan a fülébe búgja:
– Tanuld meg a leckét egy életre, kedveském: nem bízhatsz a zsidókban és a kommunistákban! – majd gyengéden a fiúcska fejére hajtja a fejét.
A rutinos óvónő egy korsó habos kakaóval, plusz Ernst és Heidi briósával segíti a trauma feldolgozásában. Heinrich, a nagy hóhányó gyorsított eljárásban bírálja el Adolf Barna Borz felvételi kérelmét. A felkészülés a második világháborúra kezdetét veszi.
