Kint téboly van, tépik a betont a légkalapácsok,
Meg vidáman ordítanak a kalapácsos srácok

Most – hopp, szünet! – nem kalapálnak,
Elfáradt a kalapácsa a kalapácsos srácnak

Pár pillanat volt csupán, erőt gyűjtött szegény,
Ez a nem picit borzalmas kalapácsos legény

Ratata-bumm-bumm, plusz ordibálnak,
Az anyja mindenit a kalapácsos srácnak!

Tél van, de most a nap az égen lángol,
Csak idáig nem láttam a kalapácsos sráctól

No, mit figyeljek, abból, amit látok,
A napsugarat vagy a kalapácsos srácot?

A napsugárt, a fényt, a meleg tisztaságot! –
Mondanád, pedig nem: a kalapácsos srácot

Könnyű a napmeleggel lenni barátságban,
És nagyon nem könnyű a kalapácsos sráccal

Magamhoz ölelem, hát a betont, a kalapácsot,
Meg az olajosan ordítozó kalapácsos srácot

Kikuncog a meleg az ordításból,
Árad az áldott fény a kalapácsos srácból

Hát tudd, ha gondolnád, dudásnak menni,
A kalapácsos sráccal kell jóban lenni