Bolond

2018. augusztus 16. - tizmedve

Egy emlék rám talál: utolsó percek, az oviban vagyok,Galuska néni ölében ülök – elköltözünk –, épp búcsúzok.Ő egy kedves, puha lelkű óvónéni, a kiscsoport anyukája, Fáj, nem is picit, ahogy ott marad a szívem egy darabkája. Aztán, ahogy felnövök, és jönnek a felnőttes nyűghegyek,Szívemet elborítják…

Tovább

A nincs dicsérete

2018. január 31. - tizmedve

Ma nyugtalanul keltem, nyomasztott pár dolog,S gúnyosan vigyorogtak rám a pimasz csillagok,Le is kiáltottak: – arcod ma oly fancsali, kispofa,Várhatod, de hiába: ma sem jön el érted a csoda. Régóta nem várom, mégis szívembe martak e szavak,Hosszúra nyúlt az út, az életből csak a böjt maradt,A…

Tovább

Az utolsó bögöly

Jézus utolsó percei

2018. január 16. - tizmedve

Jézus kinyitja szemét, halkan suttogja: még élek.Annál jobb – mondja a bögöly –, még meleg a véred. Elhiheted – kacsint –, szívtam a kereszten eleget,Mégsem tudtalak megérteni titeket, emberek. Vegyünk például téged, egy keresztre szegeznek.Minek? Mi végre? Miért, ha közben meg se esznek. Mondd meg…

Tovább

Szeresd az egód!

2018. január 11. - tizmedve

Már megint elszúrtad! Ma is korholtam őt,ekkor láttam meg a megkínzott csecsemőt. Évek óta bántom: ő a főkolompos, a bús egó,mint nyálkalény, kitől szabadulni volna jó. Álltam megrendülten, a levegő benn rekedt,hisz ez csak egy szegény megkínzott gyerek! Még hogy nem én – az egóm is én vagyok,neki…

Tovább

Játék a szavakkal

2018. január 11. - tizmedve

Unom a csendet, most játszani fogok,Gyertek kisautóim: szavak, mondatok.Leírom, hogy vöcsök, ó, mennyire vidám,Csöcsökre, pöcsökre, köcsögre rímel ám.Mily' jóízű a sok finom enny: nyenyere,Menyét nyammog, nyúlnyesedék kenyere.A bé a dével megózva, a végen egy hetyke ács,Játszunk, kitalálod?…

Tovább

Tájkép csata után

avagy a párkapcsolati munka nehézségei

2018. január 09. - tizmedve

A búgócsiga az utolsókat búgja, amott egy felhúzós egér,A sárga lufi felrobbant, a piros is, de a nyuszis még él.A matchbox feldőlt, még elütötte a tomahawkos indiánt,Szivacslövedékek verték, félig bedőlt az építőkockavár.A zöld katonák ottvesztek, mert egy dömper arra járt,És rájuk borított egy…

Tovább

Berlin eleste

2018. január 08. - tizmedve

Katonák sírnak, sapkák repülnek az égbe,Berlin megadta magát, itt a történet vége.Kiégett minden ház, alattuk égett a bunker,Éva Braun is égett, meg vele égett a Führer. Berlin a büszke kezdet és a démoni vég,Eljöttünk hát érted, kiirtani jó német nép.Lelkünkben sötét tűz, szívünkben irgalom nem…

Tovább

A bolondgomba verse

2017. december 22. - tizmedve

Kertemben duhaj kerti törpék kúrnak,Szólíts, ha kedves az életed, nagyúrnak.Bögöly hátán tetű hempereg,Nagy baj lesz ebből, emberek.Ma megint gyilkolt a beléndek,Boldogok a lelkileg szegények.Mit nézel, vöcsök, lerúgom a léped!Nem ellened jöttünk, csak érted.Mennyi egy répa meg egy kő?Dalol egy…

Tovább

Állatfarm

Orwell György úrnak, poste restante

2017. december 15. - tizmedve

Nézem az állatfarmot – ahol élek, Picit szomorkásabb lett most az élet,Sok itt az éhes, telhetetlen falka,A prédanépnek behúzva füle, farka. Látom a vezért, értem, miről röfög,Körötte sáskák, sakálok, hörcsögök.Egyszerű képlet: gyűlölnöm kéne érte,De tehet ő arról, hogy az apja verte?

Tovább

A teve apoteózisa

2017. december 12. - tizmedve

Dűne dűnét követ, a semmi közepén megyek,Púpok a hátamon, szajhák, harcosok, hercegek.A semmin túl dús bozót, jó volna odaérni,Tudod, víz nélkül picit nehezebb sokat élni. Dűne dűnére bámul, a semmi közepén kullogok,Elpihentek a hercegek, szajhák, végül a harcosok.Magány, forróság, éhkopp: nem okok…

Tovább

Kolombusz átka

avagy a járatlan utak nehézségei

2017. december 11. - tizmedve

Itt állok betegen, felnézek az égre, nem értelek, Uram, mi végrevolt e kör, melynek jutalma: a semmi. Jó volna benned hinnierősen, nem az ördög rút tréfája volt-e ajándékba vinni háborút,aranyért himlőt, keresztért nőt, ölni királyt, papot és csecsemőt.Vagy épp ezért várnak? A semmi kazamatái. Uram,…

Tovább

Most tél van

2017. december 05. - tizmedve

                Most tél van, hideg és halál,                Dideregnek az árnyak,                Jó volna megpihenni már.                 Pihenni csendben, mint pötty a katicán,                Csak picit fészkelődni,                Jó volna megpihenni már.                 Álmodni brummogást a tél…

Tovább