Kisvakond vs. Krisztus

avagy az óvodák megtisztítása

2018. szeptember 10. - tizmedve

ovinyuszi.jpgSzerencsés időket élünk, a liberalizmus láncait letépő boldog emberek végre belevághatnak abba, amibe mindig is szerettek volna: Mária országa építésébe. Az alapozást nem lehet elég korán kezdeni, ezért a keresztényi szeretet magjai elvetését már az óvodában meg kell kezdenünk. Istenfélő, felelős polgárként kötelességemnek érzem, hogy szerény képességeimhez mérten megpróbáljak ehhez a heroikus erőfeszítéseket kívánó, lélekemelő munkához ötleteket adni. 

A szabadosságot árasztó óvodai jelek lecserélése

A letűnt kor óvodái gondosan ügyeltek, hogy már az elején sárba tiporják a kiscsoportba lépő gyermek lelkét, amikor is megkapta az első, hangsúlyosan ateista óvodai jelét. Az enyém például kereszt helyett egy süni lett. Ugye, ön is érzi a labda, a boci, a hóember vagy a bohóc léleknyomorító szabadelvűségét, a hintaló, a kifli és a szívecske pusztító liberalizmusát? Szeretné ön, ha a gyermeke egy maciból, egy barikából vagy, ne adj’ Isten, egy nyusziból vezetné le az identitását? Na látja. Az új óvodai jelrendszer kidolgozása nem tűr halasztást. Perec helyett feszület, mennyivel igazabb a szög, mint a csigás nihil, nem kell nekünk a gomba, ha itt az égő csipkebokor. A virágot váltsa a töviskoszorú, a katicát a korbács, a tortát a kukába, a tál lencse a progresszív, a létra maradhat, de csak ha Jákob fejéből áll ki, a bálna is, de csak jónásos béltartalom-kiemeléssel. A hintaló lejárt lemez, ide nekünk a kőtáblát, a seprűnél szebb a máglya, kit érdekel a búgócsiga, mikor van helyette harang, és ki mondja, hogy a napocska üdébb egy rózsafüzérnél?

Az óvónők szélnek eresztése

Az óvónők már bizonyították alkalmatlanságukat, mindenki tudna saját példákkal szolgálni, de ez itt most nem a bosszú ideje, egyszerűen csak el kell őket bocsátani, és a helyüket papokkal és apácákkal feltölteni. Ez annyira kézenfekvő és nagyszerű megoldás, hogy nem is kell magyarázni. A liberális söpredék persze kapva kap majd az alkalmon, hogy az ártatlan gyermeki szellem gyarmatosításával és a papi pedofíliával dobálózzon, de ez nem szabad hogy eltántorítson minket. Gondoljon bele, ahol mi nem vagyunk, ott van valaki más. Mi lenne így a gyerekből, valami buddhista vagy hippi? Na látja. Azt sem állítom, hogy a pedofília vagy a rafinált szexuális eltévelyedések széles tárháza ismeretlen lenne az atyák körében, hiszen ők is csak emberek, de ezzel könnyedén megbirkózhatunk: fel kell őket készítenünk, zaklatás esetén az igazgató atyának azt azonnal jelentsék. A testi fenyítés kerülendő, a nevelés eszközei a tudományos lélektanra épülő lelki terror és a jól bevált megszégyenítés – elvégre az életre készítjük fel őket.

A játékok tematizálása

Az ódivatú ateista játékok ideje lejárt. Az önmagukra hagyott gyerekek vezetés híján mindenféle szamársággal foglalkoznak, öncélúan fogócskáznak, homokozásba menekülnek, jobb híján szomorúan ugróköteleznek, de akár a legrosszabb is bekövetkezhet: színes ceruzákkal krikszkrakszokat rajzolnak. Ez nekik sem jó, társadalmilag is káros, és istennek sem tetsző cselekedet. Türelemmel és szeretettel rá kell őket vezetnünk a keresztény játékokra, hogy megtapasztalhassák azok különleges zamatát, lélekemelő mivoltát, és a Krisztushoz kapcsolódás eksztatikus örömét. Kockából lehet például építeni zárdát, sörfőzdét vagy akár Koponyák hegyét. A fogócska átszellemül, ha tárgya a boszorkányok vagy a bogumilista eretnekek üldözése. A latorkidobós egyben az erkölcsi tartást is erősíti. A mászóvár ideális passió- vagy autodaféjáték-színtér, de a legókereszt-építés is pompás időtöltés. A migránsmentes betlehem az életre való nevelés különösen hasznos eleme. A szentháromság puzzle az introvertált gyerekek elfoglaltsága, az Onan-kifestő célja az egészséges szexuális élettel történő bájos ismerkedés. A plüss megkövezés játékos, szerethető módon közvetíti a társadalmi szabályok és az erkölcs betartásának fontosságát. 

A kártékony, lélekromboló óvodás énekek kiirtása

Sajnos egyikőnk lelke sem fertőzetlen az ürességtől kongó, kártékony óvodai énekektől. A gyermeklélek legpusztítóbb megerőszakolása, amikor a Süss fel napot énekeltetik vele, miközben ő szíve szerint az Ó, Sion templomát énekelné. Ki nem szarja le, hogy leég-e a csiga-biga háza, ha itt van nekünk a betlehemi jászol, vagy a Nyuszi ül a fűben otromba butasága helyett a Krisztus, áldott nagy királyunk lélekemelő tiszta fénye. Bújj, bújj, zöld ág, zöld levelecske – a szellemi fogyatékosok himnusza. Bár a Katicabogárka, szállj el és a Gólya, gólya, gilice muzulmánellenessége dicséretes, mégsem ajánlottak, pláne nem az Ó, Uram nem vagyok méltó fényében. A Házasodik a motolla a melegházasság előszobája, miközben az Íme, a Szűz örök értékeket közvetít a rá oly jellemző könnyed és közérthető módon. Az Én elmentem a vásárba fél pénzzel fogyasztást dicsőítése helyett a Mennybe megyek fel szikár, jól érthető útmutatása. Boci-boci tarka – mi ez a szennyes ateista sületlenség? –, a Krisztust szomjazó gyermeklélek az Ó, üdvösséges áldozatért kiált. A Szentséges Szűz Mária éteri tisztasága tükrében szinte már fájó a Tavaszi szél vizet áraszt mániás pornográfiája.

Bibliaórák

A cél: a nagycsoport elvégzéséig minden óvodás megtanulja helyesen értelmezni a szentírást – elvégre mégiscsak zsidók írták –, ezen felül kívülről tudja a szentek és a próféták életét, A zsoltárok könyvét és az Újszövetséget. Ez nem kis munka, tehát a nebulók részéről fegyelmezett, feszes munkatempót követel, pláne, hogy az erre szánt időt a labdázással, a rollerezéssel és az ugrálóvárazással töltött időből vesztik el. Higgyék el, megéri! A heti egy böjti nap a biblikus munkát jól támogatja, és a passió játékok is remekül oldják a nehéz szövegek magolásának monotonitását. A passiók során a fegyelmezetlen, jellemzően ateista családokból érkező gyerekekre osszuk Júdás szerepét, és az esetlegesen felszabaduló egészséges közgyűlölettől ne védjük meg őket: tapasztalják meg, csak a kereszt csodája menthet meg a szenvedéstől.

Keresztény játékok bevezetése

A leghatásosabb, ha a már meglévő játékokat töltjük fel keresztény tartalommal. Bújócskaként eretnekkeresés, bűnbocsátócédula-rajzolás, játékos feltámasztás, kivakítás, a vízből szörpkészítés, kőtáblalehozás, kenyérdobálás és elsőkő-vetés. Lelki szegénységi tanúsítvány rajzolása, krétával damaszkusziút-festés, homok Bábel tornya építés, fogadások az ördöggel, jelenések mesekönyve, felfújható medencébe merítés. Almaevés, angyalbirkózás, tízcsapás-próba, Apokalipszis Monopoly, Vértanú Ki nevet a végén, játékkereszt-cipelés, stációtombola, kereszthalál-kvízjáték. Hintalovas keresztes háború, szaracénmentés, térítéses indiánosdi, kiscsoportos ördögűzés. Felfújható kőtábla, fröccsöntött szentlélek, plüss kerub, lendkerekes sátán, távirányítós Antikrisztus, Júdás-boxzsák, Pilátus-napszemüveg és 12 apostol homokozóforma-szett. Itt tényleg csak a fantáziánk szabhat határt, de a játékok bevezetése előtt azokat mindenképp engedélyeztessük a Hittani Kongregáció Óvodaügyi Prefektúráján.

Példaképbevésés

Talán a legfontosabb, gondoljanak bele, az időtlen értékeket hordozó keresztény példaképek hiányában fellépő űrt kik töltenék fel? Még örülhetünk, ha csak Jancsi és Juliska, esetleg Hófehérke meg a félnótás törpék, manók, koboldok, tündérek: zűrzavar, fertő és a lélek nyomora. Szeretné ön, ha gyermeke zavarodottan, a fertő mocsarától megnyomorodott lélekkel szabadulna az óvodából? Na látja. Piroska meg a munkakerülő farkas, a bűnöző Ludas Matyi, a szexista gnóm Hüvelyk Matyi, Holle anyó, a rút boszorka, Csipkerózsika, a lusta szajha, a két pogány borsökröcske – kinek kellenek ezek, ha itt vannak nekünk az egyházi vezetőink? Legjobb, ha a termekből eltávolítjuk az együgyű óvodás dekorációt, majd a helyükre a püspöki kar fotóit, bíboros- és pápaképeket teszünk, és róluk mesélünk nekik. Nap mint nap állítsuk őket példaképül, sőt ravaszul a mindennapi beszédbe is szőjük bele őket, például: „Milyen finom ez a tepertőkrém, a bíboros úr, a nagy kocsonyareformátor, akire mindannyian szeretnénk hasonlítani, is ezt szereti! Máskor papírral töröld ki a feneked, Zsófika, az apostoli nuncius úr, a példaképünk, már évek óta ezt teszi.”

Ne fogják vissza a képzeletük zabolátlanul vágtató paripáit! Az évszázadok romboló munkája helyrehozásához a fojtogató liberális mocsokban vergődő, boldogtalan óvodások elkínzott arcából merítsenek erőt. A bibliaórán ásítozó gyerekek láttán jusson eszükbe, mitől mentik meg őket: a dominózás kínjától, a bábozás poklától vagy a gyurmázás keserűségétől. Higgyék el, később még hálásak lesznek ezért! A biblia első látásra talán kevésbé érdekes, mint a Kisvakond, de fikarcnyi kételyük se legyen, mi válik a közjó és a gyerekek javára, Krisztus példája vagy a sötétség poklában égő, félvak rágcsálóé.kisvakond.jpg