Nyílt nap

2018. február 17. - tizmedve

Pár ezer évente nyílt napot szerveznek a Földi Életeket Irányító Isten Központba (FÖLKÖP), szerencsére a XXI. századira időben regisztráltam, ezért van szerencsém most tudósítani erről az egyedülálló bejárásról.

Maga az odaút elég unalmasra sikeredett, mivel a szemünket biztonsági okokból fekete sállal bekötötték. Megértem őket, ha nyilvánossá válna a lokációjuk, emberek tömegei ostromolnák őket a szerintük hibás sorsbeállítások korrigálása ügyében. Megérkezünk. Kívülről amolyan szemétégető-atomerőmű stílus. Az előtérben már várnak a technikusok, olyan átlagos fehér köpenyes, kockás inges tucatarcok, kiosztják a fehér köpenyeket, munkavédelmi sisakokat és a kitűzőket: „Tízmedve – látogató. Csak a zöld zónára érvényes, egyéb zónákba a belépés szigorúan tilos!” El is magyarázzák.

– Kérem, képzeljék el, központunk a ma élő összes ember sorsát irányítja, sőt a még meg nem születettek előtervezését is mi végezzük. Továbbmegyek, alosztályaink az összes állat, növény, földi, vízi és légköri képződmény irányítását is innen végzik. Ez a központ és az alközpontok elképzelhetetlen bonyolultságú rendszerekkel kapcsolódnak egymáshoz. Beláthatják, felmérhetetlen káoszt és károkat okozhatna, ha ebbe a tökéletesre hangolt rendszerbe avatatlan kéz kontárkodna. Most kérem, kövessenek.

Hatalmas, fehérre meszelt terembe érünk, ahol könyökvédős alkalmazottak görnyednek az iktató főkönyvek felett, közöttük görkorcsolyás futárok cikáznak.
– Ez itt az Iktató, ide érkeznek be az isteni titkárságról az utasítások, mind globális, mind regionális és személyes szinteken. Az Iktató az utasításokat iktatja, feladatokra bontja, és azokat a megfelelő alosztályokra kézbesíti. Rendkívül felelősségteljes beosztás. Engedjék meg, hogy egy példán keresztül illusztráljam.
Egyszer egy nem tervezett tüsszentést követő iktatójegy-elcserélés következményeként egy 20 évi börtönre ítélt szodomista zenetanár kegyelmet kapott, ezzel egy időben megütötte a lottó főnyereményt, és egy hónap múlva feleségül vette Miss Argentina 2016-ot. Ezzel egy időben a másik iktatójegyen szereplő hétgyerekes állatvédő aktivistát koholt szodomista vádak alapján letartóztatták, 20 évre ítélték, majd a börtönben egy hónap múlva agyonverték.
A teremben döbbent csend, tapintható a feszültség, a látogatók innentől szinte a padló érintésétől is tartózkodnak. Továbbhaladunk. Széles, zöld folyosó.

– A széles, zöld folyosóról nyílnak az alosztályok. A teljesség igénye nélkül: Szülészeti Alosztály, Szülőkiutalási, Oktatási, Egészségügyi, Szexkontroll, Párkapcsolat-beállítási, Munkahely-menedzselési, Gyerektervezési, Betegség-generálási, Öregségi és még sokan mások.
– Elnézést – vágok közbe –, van külön pénzügyi és elhalálozási alosztályuk is?
– Természetesen, de ezek már főosztályok, és a piros zónában találhatóak.
– Ki léphet be a piros zónába?
– Oda csak a válogatott, a hároméves különleges kiképzést végigcsináló, szerencsés kiválasztottak. Haladjunk tovább, tőlünk balra a sárga zóna kezdődik, ahol többek mellett a Stratégiai Tervező, Háborús, Vallási, Természeti katasztrófa, Baleseti és Rokkantási Alosztályok találhatóak.
– Elnézést – vágok közbe –, Isten titkársága, és természetesen maga a Mindenható melyik zónában található?
– Köszönöm, a kérdés jogos, sőt értelmes, tehát Isten és a hozzá tartozó titkárság a Fehér Zónában található, de bevallom, ott még én se jártam. Csakis egyedi kiválasztottság útján a legkiválóbbak kerülhetnek oda. Kérem, kövessenek.
Egy hatalmas gépterembe érünk, ahol óriási a hangzavar.
– Ez itt az erőműterem gépháza, innen biztosítjuk a FÖLKÖP teljes energiaellátását. Rendkívül felelősségteljes munka, egyszer egy egyszerű biztosíték kiégésétől egy napig áramszünet volt New Yorkban. Picit megéheztünk, ugyebár, javaslom, ebédeljünk.

A FÖLKÖP-menzára megyünk, ahol rengetegen ebédelnek. A szakácsok gumikerekes szervírozó kocsikon húzzák az ezüst tálaló tálakat: három fogás, többféle szörp, gyümölcshegyek. Leülünk, fácánlevest kérek Avignonese módra, utána tűzdelt őzgerincet burgundi mártással, szarvasgombás kacsamájjal és mandulás burgonyafánkkal, majd desszertként Crème brûlée-t bogyós gyümölcsökkel. Épp a café au lait-t szürcsölgetem, mikor meglátom, ahogy az egyik technikus köpenyéről leesik a beléptető kártyája. Határozott mozdulattal felveszem: „Keltringer Jenő – titkárságvezető. Minden zónába belépésre jogosult.”
– Egészségükre, most kérem, kövessenek, egy nagyon érdekes alosztály, a Művészeti-Alkotási munkájába nyerhetnek betekintést.

A munkavédelmi sisakom a kukába dobom, és kitűzöm a titkársági belépőmet. Elindulok. Sárga zóna: az őrség tiszteleg, kedvesen biccentek. Sárga folyosó, elindulok, megállok: Háborús Alosztály. Bekukkantok. Szerencsém van, a technikusok fészbukoznak, ügyet se vetnek rám. Kihúzom a „Tervezett Világháborúk” fiókot, és kiveszem a „III.” mappát. Az automatikus iratmegsemmisítő üregbe dobom. Továbbmegyek. Vallási Alosztály. Beosonok. Szerencsére a technikusok itt is fészbukoznak, az irányító pulthoz osonok, és a „Buddhák, bölcsek, gyógyítóemberek” potmétert a maximumra tekerem, majd távozok. Piros zóna, szigorúan nézek, az őrség fegyverrel tiszteleg. Beindulok, nocsak, nocsak: „Pénzügyi Főosztály. Belépni tilos!”. Belépek. Sehol senki. Kihúzom a kartotékfiókot. „Te-To” mappa, itt megkeresem a Tízmedve-kartotékot. Hopp, meg is van! Olvasgatni kezdem... igen, idáig stimmel, nézzük a jövőt... a szarházi!... sejtettem! Bedugom a kartotékomban található egyedi mágneskártyámat az irányítópultba, kiírja a nevem, a „Millió USD” potmétert a maximumra tekerem. Mágneskártya ki, és a kartotékommal együtt az automatikus iratmegsemmisítő üregbe be. Távozom. Továbbhaladok. Elhalálozási Főosztály. Bemegyek, kartotékfiók ki, „Életidő” potméter maximumra, Tízmedve-kartoték a mágneskártyával az automatikus iratmegsemmisítő üregbe be. Távozom.

Jókedvűen fütyörészek, már ráérek, nézelődöm még picit. Mit ad isten, a Fehér Zónához érek: „Fehér Zóna. Idegeneknek tilos a bemenet!”. A fanfárok megszólalnak, az őrség fegyverrel tiszteleg, bemegyek. Sehol senki, csak egy asztalra helyezett táblácska: „Ebédszünet, a titkárság 13.00-tól üzemel.” Tudnak élni, gyönyörű munkakörnyezet. Mindenütt növények, kisebb fák, a levegőben pillangók, kolibrik, valahonnan halk éteri muzsika hangjait hozza az illatos szél. Középen a hatalmas fehér, hangszigetelt vezérigazgatói ajtó, rajta a tábla : „Isten. Belépni mindenkinek tilos!” – tehát belépek. Bent a kanapén egy öreg, szakállas fószer. Nem tűnik dühösnek, sőt, széles mosollyal közelít, lapogat, bemutatkozik – tényleg Ő az –, megkérdi, mi járatban vagyok. Hirtelen nem tudok mit mondani, hát az igazat mondom (a pénzről és az életről persze hallgatok). Megnyugtat, elmondja, ő nem bosszúálló típus, és nem hisz a büntetésben sem, sőt megért, hiszen az ember végső soron nem irodistának születik, a kihívások által fejlődik, tehát szüksége van a kalandra. Biztosít róla, hogy engem is nagyon szeret – aha, láttam a kartotékomat! –, majd atyáskodó álszigorral a kitűzőmre bökve elmondja, hogy a lopás bűn, de addigra már villognak a piros lámpák, és felüvöltenek a szirénák is. Hamarosan megjelenik Keltringer titkárságvezető néhány kutyás rendésszel. Kérdően Istenre néznek, de ő talán leheletnyi rángással az arcán egy egyszerű „ne bántsátok!”-kal intézi el. Vállon vereget, picit megcibálja a fülem – biztos túlérzékeny vagyok, de érzek benne némi elfojtott agressziót –, kezet fog, „Isten veled!”, és jót nevet ezen a szerinte jó poénon. Elvezetnek, Keltringer titkárságvezető idegesen letépi rólam a kitűzőjét, és szoros emberfogásban a zöld zónába vezetnek, ahol a csoportom épp végzett a FÖLKÖP-bejárással.

– Kedves látogatóink, természetesen a FÖLKÖP teljes bemutatásához egy év is kevés lenne, remélem, jól szórakoztak, és felelősebb állampolgárokként térnek vissza életükbe. Esetleg van még valakinek kérdése?
– Nekem lenne egy – nézek rá tiszta gyermeki ártatlansággal.
– Parancsoljon.
– Hogyan akadályozzák meg, hogy a technikusok plusz Miss Világszépéket, esetleg pénzt és életet adjanak maguknak?
– Köszönöm, a kérdés jogos, sőt értelmes, tehát az ön által említett visszaélés már technikailag is lehetetlen. A technikusainkkal speciális munkaszerződést kötünk, az életük teljes mértékben determinált, annak minden eseményével tisztában vannak, és ennek tudatában írják alá a munkaszerződésüket. Ezek után a kartotékukat a hozzá tartozó egyedi mágneskártyával együtt megsemmisítjük – ezen okmányok megsemmisülése esetén az illető személy sorsában változtatás eszközlése a továbbiakban nem lehetséges.