Ó, mindenható, evolúció!

2018. február 04. - tizmedve

XXI. századát tapossa a modern civilizáció,
Az iramot nem mindenki bírja, és az evolúció
Nem vár a lemaradókra, pá-pá, csökevény,
Legyél kétéltű, egysejtű, állat vagy növény.

Itt van például az a nagy mamlasz dodó,
Miből gondolta, hogy nem fogja a golyó?
Repülni se tanultak meg a lusta dögök,
Kipusztultak hát, mint az alaotra vöcsök.

Tényleg, a vöcskök, hitvány egy csapat.
Gyűrűscsőrűek, andokiak, kolumbiaiak,
Meg az óriásvöcsök: egyikük se bírta,
Az evolúció nem viccelt, őket is kinyírta.

Vagy te, kedves madagaszkári törpe víziló,
Örök élet, lapulevélevős fürdőzés-illúzió?
Jó Mauserem füledbe súgta, kicsi gnóm,
Örülj, létezhettél, de most: takarodó.

Hát te, nyamvadt rövidfarkú denevér?
Rövid a farkad, egy fabatkát sem ér.
Hol ordítasz, nagyokos berber oroszlán?
Csak csend maradt utánad, te is kihaltál.

Nem kacagsz már sehol, te kacagóbagoly,
Egy legyet se kapsz el, guam légykapó.
Nem hiányzik bamba arcod, bubal káma,
A tiéd se, Darwin Galápagos-i patkánya.

Norfolk-szigeti kaka – a neved is fertő,
Jó, hogy nem vagy, Pinta-szigeti teknős.
Óriásmoa, mit hittél, hogy megúszod ép bőrrel?
Tévedtél, kipusztultatok az új-zélandi fürjjel.

Vörös hasú oposszum, sivatagi bandikut,
Tengeri nyérc, kék csuka, patkánykenguru,
Falklandi pamparóka, karibi barátfóka – ezek:
Mind hitvány, életképtelen, elfeledett egyed.

A kvaggáknak befellegzett, nem terem nekik babér,
Nem hullajtunk könnyeket a kék lóantilopér',
Huják, arab, jemeni, vörös gazellák – adieu!
160 éve nem brekeg a galápagosi óriásteknős.

A King-sziget tiszta, nem szennyezi a fekete emu,
Se Ausztrália déli részét a holdkarmú kenguru.
Eltűnt végre Vietnámból a vietnámi orrszarvú,
Hawaii-on se rikácsol több hülyecsőrű Nukupuu.

Barbadosi mosómedve – ugyan már!
Jó enyészetet, pápaszemes kormorán!
Nem túrja Fidzsit a fidzsi csíkosszárnyú guvat,
Erszényesfarkas sem eszik több erszényesnyulat.

Lake Pedder földigiliszta – röhög a vakbelem!
Sose lesz már hosszúfarkú kabócaegerem.
Guadeloupe-karakara – na, ne már!
A Costa Rica-i aranyvarangyért se kár.

Madagaszkári strucc – mintha itt se lettél volna,
Meg a kanadai vapiti, se a japán oroszlánfóka.
Hosszúlábú álfakusz, már a neve is gyanús,
Meg a Guinness-ősrekorder az amerikai mamut.

South Island szalonka, sunnyogtál – hiába,
Szíriai vadszamarak se maradtak Szíriába'.
Steller-tengeritehén – lettél volna fürge!
Te is, tarpán – talán nem haraptok fűbe.

Coronados-szigeti bozótpatkány – viccnek is durva.
Jangce delfin, most ugrálj! – vagy te, keleti puma.
Verhoeven óriás falakópatkány – az eszem megáll!
Mire vittétek, kakawahle és glaucous arapapagáj?

Elmúltál, mint a poʻouli, zanzibár leopárd,
Cincogj, ha bírsz, Galápagos-i rizspatkány,
Neked harangoztak, Norfolk-szigeti seregély,
Kevés volt a pénzed, Új-Zéland-i pénzes pér.

„Uralkodjatok... minden élő teremtményen,
amely a földön mozog.” Mózes könyvében
írva vagyon – és lőn! Nem fogtak ki rajtunk ezek,
A fejlődni rest, nonevolutív, kihalt lúzerek.