Találkozásom az aranyhallal

avagy egy gyönyörű barátság kezdete

2018. január 07. - tizmedve

Folyóparton sétálok. Nicsak, egy vöcsök! Épp egy aranyhallal birkózik.
– Ments meg kérlek, hálából teljesítem három kívánságodat – üvölti a vesztésre álló aranyhal.
Megmentem.
– Térjünk a tárgyra – állítom le a viharvert aranyhal hálálkodását.

– Mielőtt rátérnénk, az ősi törvény szerint ismertetnem kell a szabályokat. Három kívánságodat teljesítem. Egy-egy kívánság lehet bármi. Egy kívánság nem  tartalmazhat részkívánságokat. Három kívánság van, amit nem teljesíthetek. Nem kívánhatsz örök életet, örök fiatalságot, és ami már biztos eszedbe is jutott: nem
kívánhatsz újabb három kívánságot. Kezdhetjük.

– Kérek egy bankkártyát, amiről sosem fogy el a pénz!
– Öreg motoros vagyok az aranyhal szakmában: mindig, mindenki ezt kéri elsőnek. Kérlek, gondold át.
– Ám legyen, másodikként akartam kérni, legyen akkor ez az első: szúrjunk egy képzeletbeli körzőt a fejembe, és rajzoljunk vele egy kört. A legtávolabbi pontja a legtávolabbi ember, akivel valaha is kapcsolatba kerültem, és jó érzéseket keltett bennem. Legyen akárcsak egy eladó,  aki rám mosolygott, vagy egy autós, aki átengedett a zebrán, vagy például Galuska néni, a kiscsoportos óvónőm. Mindenki, aki a körön belül van, egészségben élje le az életét! Néha egy kis megfázás jöhet, hogy ne fogjanak gyanút.
Az aranyhal bevezeti az első kérést a jegyzőkönyvbe.
– Második: kérek egy bankkártyát, amiről sosem fogy el a pénz, okostojás!
Az aranyhal szó nélkül bevezeti a második kérést a jegyzőkönyvbe.
– Harmadik: szívvel és értelemmel bíró hivatást szeretnék, amivel a napjaim tölthetném.
– A kérésnek konkrétnak kell lennie, kérlek, pontosítsd, milyen hivatásra gondoltál.
– Ne szórakozz velem, nem te vagy a minden kívánságot teljesítő aranyhal?
– Az vagyok, de nem a gondolatolvasó aranyhal. Várom a kívánságodat, okostojás.
Megfogott a gülüszemű, kínos, itt állok a beteljesülés nyitott kapujában, és nem tudok bemenni. Lássuk csak, mondjuk segíteni a szegényeknek. Esetleg, bár azok leginkább csak gazdagok szeretnének lenni. Enni adni az éhezőknek. Ez már jobban hangzik, de van pénzem, tudok segíteni. Megmenteni az állatokat. Persze. Írás, színház, film? Van zsozsó, már ehhez sem kell aranyhal. Milyen öntelten vigyorog ez a felfuvalkodott hólyag, mindjárt visszahívom a vöcsköt. Heuréka!
– Harmadik: teremjen itt a vöcsök! Most, okostojás!
Az aranyhal dühödt arccal bevezeti a jegyzőkönyvbe két példányban, aláírja, lepecsételi.
– Mint a helyszínen intézkedő aranyhal, aranyhali hatalmamnál fogva a jegyzőkönyvben szereplő három kívánság teljesítését elrendelem. Határidő: azonnal.
Valahol egy kórházban valaki ágya mellett a konzílium hitetlenkedve csóválja fejét az eredmények láttán, előttem egy éhes vöcsök tipródik csőrében a bankkártyámmal. Átnyújtja.

Sétálok egyet. Nicsak, a vöcsök! Épp az aranyhallal birkózik.